"Hol szamárpad van, rendes ember abban ül."
Heindl Péter (sz:Pécs, 1960.) történelemtanár, jogász, polgárjogi aktivista. Pályafutását az Ormánságban kezdte, beás cigány gyerekeket tanított, egyik alapítója volt a pécsi Gandhi Gimnáziumnak, a Gilvánfai Tanodának, a mánfai Collegium Martineum Középiskolai Tehetséggondozó Kollégiumnak, amelynek sokáig igazgatója is volt. A roma holokauszttal való foglalkozás során kezdett el elmélyülni a holokauszt kutatásában, nevéhez köthető a Holokauszt és a keresztény világ c. könyv magyarországi megjelenése és a nemzetközi viszhangot vert Ney Lili-projekt. Jelenleg jogvédőként dolgozik az Ormánságban, ezen kívül a Pécsi Zsidó Hitközség kántora.
Heindl Péternek szó szereint egész élete a tanításról szól. Tanítása középpontjában az emberi jogok, s azon belül mindig is a legkiszolgáltatottabbak védelme állt.
Történelemtanár, jogász, polgárjogi aktivista. Tanárként először beás cigány gyerekekkel kezdett foglalkozni az Ormánságban, később egyike volt a Gandhi Gimnázium, a Gilvánfai Tanoda és a mánfai Collegium Martineum alapítóinak, utóbbinak sokáig igazgatója is volt. Ma is jogvédőként dolgozik a térségben.
A roma holokauszt kutatása kapcsán kezdett el foglalkozni behatóan a holokauszttal, nevéhez kötődik a nemzetközi visszhangot vert Ney Lili-projekt (2008-12), egy általános iskolai múltkutató program, amelyben a magyermecskei gyerekek nemcsak felkutatták a településről elhurcolt zsidó családok leszármazottjait, de ennek kapcsán elindult a térségben a múlttal való szembenézés, a méltó megemlékezés, a valódi párbeszéd, az igazi tanulás.
2009-ban ő facilitálta a Holokauszt és a keresztény világ c. könyv magyarországi megjelenését, ezt is a felelősségvállalás egyik fontos állomásának tartotta. Azt mondta akkoriban, hogy szíve szerint csak ezzel foglalkozna, de már elkötelezettje az ormánsági romáknak. (Volt olyan tanítványa a gilvánfai tanodában, akinek már a nagymamáját is tanította.) Végül sajátos megoldása lett e kettőségnek: zsidó hitre tért, "gér" lett, elvégezte a kántorképzőt, s jelenleg a Pécsi Zsidó Hitközség kántora.
Gilvánfai Tanoda:
A több, mint 20 éve működő tanoda egy közösségi tér, amely hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok tanulását és fejlődését segíti. Nem része a hivatalos oktatási rendszernek, de kiegészíti azt személyre szabott fejlesztéssel és mentorálással. Célja az iskolai lemorzsolódás csökkentése, a továbbtanulás támogatása és a munkaerőpiaci esélyek javítása. Rugalmas, a helyi igényekre épül, és szoros kapcsolatot ápol a családokkal. Élményalapú programokat és pályaorientációs foglalkozásokat kínál, segítve a társadalmi beilleszkedést.
Tevékenységek
Tanulássegítés és tantárgyi támogatás, Pályaorientáció, Gyógypedagógiai fejlesztés, Motivációs tervek elkészítése/felülvizsgálata, Vizsgafelkészítés, Mentori tevékenységek, Kompetenciaszint-felmérések
Kézműves foglalkozások, Sport foglalkozások, Nyári táborok és napközis táborok, Társasjáték klub, gasztro klub, média klub
Tanodán kívül szervezett programok:
Tanodák Éjszakája, Családlátogatás, Családi, közösségi programok, Zseton gyűjtés és vásár, Tréningek, képzések, tapasztalatszerző látogatások
Gandhi Gimnázium
A pécsi Gandhi Gimnázium, Technikum, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola Magyarország és egyben Európa első roma nemzetiségi, érettségit adó intézménye, melyet a Gandhi Alapítvány 1994-ben létesített. Alapítását az a nagyon fontos cél vezérelte, hogy „középtávon kinevelődjék egy népéhez kötődő jelentős számú roma értelmiségi réteg, amely képes újjászervezni a széthullott cigány közösségeket”
Collegium Martineum
1996 nyarán magyarországi és külföldi egyházi személyek és magánszemélyek által alapították a Pécs és Komló közti völgyben fekvő mánfai kollégiumot, mely - Közép-Európában egyedülállóan - a hátrányos helyzetű roma/cigány fiatalok számára az integrált oktatás biztosításához járult hozzá.
Az itt dolgozó pedagógusok a potenciálisan diákot adható térségben kutató utak során „gyűjtötték egybe" az érettségi vizsgát tenni szándékozó roma fiatalokat. A kollégiumban alternatív pedagógia működött, mely demokratikus viszonyokat igyekezett megvalósítani a diákok és nevelőik között. Foglalkoztak drámapedagógiával, valamint kiscsoportos felzárkóztatással is, a pedagógusok mindennapi munkáját beásul beszélő cigány gazdasszonyok, s olykor külföldről érkező önkéntesek segítették.
Fennállásának 11. tanévében az intézmény mintegy 200 fő számára adta meg a támogatást a továbbtanuláshoz, a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez, a felmenők sorsörökségének leküzdéséhez. Elért eredményei ellenére a kollégium 2008 szeptemberében csődbe ment és szeptember elsejével jogutód nélkül bezárt.